A görög szigetvilág egyik legkedveltebb úticélja a Rhodon nimfáról elnevezett rózsák szigete Rodosz, amely az Égei-tenger dél-keleti részén található, s a Dodekaniszosz-szigetcsoport legnagyobbika. Hossza 78 km, szélessége néhol eléri a 30 km-t. A sziget története kb. 5000 évre nyúlik vissza: a görög szigetvilág katonai, pénzügyi nagyhatalmaként tartották számon. Hódítók és megszállók célpontja volt, s ez meghatározta gazdasági és kulturális életét is. Látnivalókban és érdekességekben gazdag sziget. Fővárosában található a máltai lovagok hatalmas méretű palotája, melynek mindegyik terme külön látványosság. Az óvárosban sétálva úgy érezhetjük, mintha a középkorba csöppentünk volna. Központjában áll a Nagy Mester grandiózus palotája, mely az Archangelos mellett fejtett homokkőből épült. 205 szobája és szalonjai lenyűgözőek. Az archeológia iránt érdeklődők számára kiemelkedő város Lindos – egyedülálló élményt nyújt a fellegvár megtekintése. Itt szép kerámiákat, textileket, szőnyegeket és egyéb kézimunkákat is készítenek.
A Görögországhoz tartozó Ródosz gyakorlatilag minden olyan vonással rendelkezik, amit a turista egy üdülőszigettől jogosan elvárhat: a sziklás öblökben békésen megbúvó vagy éppen a látóhatáron is túlnyúló csodálatos tengerparttal; a dombok és hegyek lejtőire fölkapaszkodó, vakító fehérségű falvakkal és a szívélyes légkörrel, melyet a szigeten tapasztal. Amikor Héliosz napisten fénnyel és meleggel áldotta meg, ragyogó klímával és buja növényzettel, aligha sejtette, hogy Ródosz egy napon majd a Dodekániszosz- szigetek tán leglátogatottabb tagja lesz. S noha partja mentén gomba módra nőnek ki a földből az üdülőhelyek, a legkülönfélébb szolgáltatásokat és szórakozási lehetőségeket kínálva az ide látogatóknak, Ródosz népe változatlanul őszinte melegséggel és szívélyességgel fogadja a vendéget, büszkén mutatja meg neki a mediterrán világ e gyöngyszemének nevezetességeit. A Dodekániszosz-szigetek legnagyobbika, Ródosz az Égei-tengerben fekszik, a szigetcsoport délkeleti oldalán, szemben a tőle 16 km távolságra levő Törökországgal.
A Krétánál kisebb, de Korfunál nagyobb sziget megközelítőleg rombusz alakú, mintegy 65 km hosszú és 40 km széles, éghajlata enyhe. A három földrész találkozásánál fekvő sziget az évszázadok során sokféle fennhatóság alatt állott. Rómaiak, keresztes lovagok, arabok, törökök és olaszok mind-mind nyomot hagytak arculatán, így napjainkban a turista ámulva csodálhatja meg az ősi templomromokat, a pazar mecseteket, sétálhat a középkori fogadók szegélyezte szűk utcácskákon, magába szívhatja az elbűvölő városkák és falvak évszázados hangulatát, vagy bemerészkedhet a sziget belsejébe, ahol a sziklás, olajfák borította hegyoldalakon átható illatú fenyvesek magasodnak. Ródosz annyira elüt a többi görög szigettől, hogy még maguk a görögök is az „idegen” jelzővel illetik.