A fiatalok munkanélküliségi helyzetét és az Ifjúsági Garancia elnevezésű foglalkoztatásösztönző intézmény kérdését vitatta meg szerdán Strasbourgban az Európai Parlament (EP). A kérdéshez több magyar EP-képviselő is hozzászólt.
A fideszes Őry Csaba, a néppárti frakció foglalkoztatáspolitikai koordinátora elmondta, Magyarország ezen a területen is jobban teljesít, mint sok más tagállam. Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány jóval a 2013 tavaszi uniós döntés előtt, már 2012 nyarán határozott az „Első munkahely garancia program” elindításáról, amelynek keretében az utóbbi közel két évben több mint 16 ezer pályakezdő fiatal talált munkahelyet, zömmel az elsődleges munkaerőpiacon.
A néppárti politikus szerint példaértékűek a magyar kormány jövőre vonatkozó tervei is: a 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban az Ifjúsági Garancia céljára rendelkezésre álló 6 milliárd euró Magyarországra eső részét, 15 milliárd forintot a magyar kormány minél előbb igénybe akarja venni, és ezen túl Magyarország még az általános foglalkoztatási célokra rendelkezésre álló 600 milliárd forint egyharmadát is a 15-24 éves fiatalok munkaerőpiaci helyzetének javítására szeretné fordítani. Ezzel a magyar kormány mintegy 150 ezer fiatal munkába állását segíti majd.
A vitában Göncz Kinga szocialista EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az Ifjúsági Garancia ne csak a viszonylag jó érvényesülési lehetőségekkel bíró fiataloknak nyújtson segítséget az álláshoz jutásban, hanem azoknak is, akiket társadalmi kirekesztés és szegénység fenyeget.
A szocialista képviselő fontosnak tartja, hogy az Ifjúsági Garanciát hozzák összhangba az Európai Szociális Alapból támogatható egyéb programokkal, amelyek a megelőzést szolgálják, és a tagállamok olyan programokat is finanszírozzanak az oktatás és képzés területén, amelyek segítségével megelőzhető a korai iskolaelhagyás. Tegyék hozzáférhetővé a felsőoktatást a hátrányos helyzetű fiatalok számára – szorgalmazta.
Írásban benyújtott hozzászólásában Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője dicséretesnek nevezte, hogy a magyar kormány már korábban elkészítette operatív programját. Hozzátette azonban, hogy a hét évre rendelkezésre álló 15 milliárd forintos uniós forrás nem elegendő a fiatalok boldogulásához, „a magyarországi fiatalkori munkanélküliség csökkentéséhez minőségi felső- és szakoktatásra, valódi gyakornoki helyekre és méltó munkakörülményekre van szükség”.
Kapcsolódó cikkek
-
Mit csinál az energetikai tanúsító?
-
Üzemanyagkártyák: sokat spórolhatnak a magyar fuvarozók több mint 31 európai országban
-
Több mint 1300 hektár termőföldet árvereznek el Tolnában
-
Budapest pályázik a Világélelmezési Program (WFP) szolgáltatóközpontjának elhelyezésére
-
Mit csinál az energetikai tanúsító?